MCP és WebMCP: új kedvenc betűszavad, vagy tényleg emiatt fog „dolgozni” az AI a weboldaladon?

Képzeld el, hogy reggel még csak azt akartad eldönteni, legyen-e egy új landing oldalad… délutánra meg már a harmadik poszt jön szembe azzal, hogy „MCP”, „WebMCP”, „AI agentek”, „autonóm vásárlás”. És ott ülsz: oké, de nekem ebből mi a fontos, és mit csináljak a weboldalam kapcsán?

A rövid, baráti válasz: az MCP/WebMCP nem (csak) hype, hanem egy irány, ami arról szól, hogy az AI ne csak beszéljen rólad, hanem tényleg tudjon veled dolgozni (adatot kérni, terméket keresni, foglalni, árat ellenőrizni, rendelést előkészíteni). De ettől még nem kell kidobni a „szabványos weboldal” gondolatát — sőt, 2026-ban sokszor ez az alap, amire minden ráépül.

Oké, de mi az az MCP? Emberi nyelven

Egy mini sztori: van egy ismerősöd, aki imád mindent automatizálni. Írsz neki, hogy „keress nekem futócipőt 40-esben, max 40 ezerért, legyen kényelmes”. Ő meg visszaír: „küldj három webshop linket, meg a szűrőket, meg a szállítási infót, meg a készletet… ja, és az árakat is külön táblázatban.”

Na, az MCP lényege nagyjából az, hogy ne neked kelljen „külön táblázatban” odaadni mindent, hanem legyen egy egységes, kiszámítható mód, ahogy egy AI (vagy AI-ügynök) szabályosan tud kapcsolódni rendszerekhez.

MCP = „dugóaljzat” az AI-nak

Az MCP-t úgy érdemes elképzelni, mint egy univerzális csatlakozót: ha az AI tud MCP-n keresztül kommunikálni, akkor kevésbé „egyedi barkács” minden integráció.

Nem varázslat: nem attól lesz több bevételed, hogy kimondod, hogy MCP.
Viszont: segít abban, hogy az AI ne képernyőt kapargasson (scrape), hanem rendesen kérdezzen.
És ez fontos: 2026-ban egyre több feladatot nem ember kattint végig, hanem AI-ügynökök delegálnak egymásnak.

Ha szeretnéd a gyakorlati oldalt webshop példákkal, ezt a témát kifejezetten erre hegyeztük ki: MCP: újabb tech-mizéria, vagy az a dolog, amitől az AI végre tényleg dolgozik a webshopodban?

Összefoglaló: az MCP nem „új SEO-trükk”, hanem egy olyan integrációs nyelv/keret, ami azt segíti, hogy az AI tényleg tudjon műveleteket végezni a rendszereiddel.

WebMCP: amikor az AI nem csak „olvas” webet, hanem intézkedik is

A WebMCP-t gondold úgy, mint az MCP „webes terepverzióját”: amikor az AI-ügynök webes erőforrásokon (oldalakon, endpointokon, szolgáltatásokon) keresztül dolgozik.

Miért lett ez hirtelen napi téma?

Mert 2026-ban a keresés és a vásárlás/ügyintézés egy része már így néz ki:

Te megkérdezed az AI-t: „Melyik könyvelő jó KATA utáni átállásra a XIII. kerületben, és tud-e jövő héten időpontot adni?”
Az AI nem csak listát dob, hanem időpontot egyeztet, kérdez, árat tisztáz, feltételeket ellenőriz.

Ez a fordulat: a web nem csak „tartalom”, hanem műveletek terepe.

A WebMCP-nél három dolog szokott fájni

Őszintén: itt szoktak elcsúszni a cégek, nem ott, hogy „nem elég okos az AI”.

Nincs rendben az adatod: termékadat, szolgáltatáscsomag, ár, készlet, nyitvatartás, GYIK — összevissza.
Nincs egyértelmű „mit lehet csinálni”: mit foglalhat? mit rendelhet? mit mondhat ki?
Nincs bizalom és kontroll: ki hagy jóvá, mikor, milyen limitekkel?

Összefoglaló: a WebMCP ott jön képbe, ahol már nem elég az, hogy „fent vagy a neten”, hanem az is számít, hogy az AI mit tud megcsinálni veled.

Mire figyelj 2026-ban, amikor minden héten új „szabvány” jön szembe?

Ezt a részt úgy írom, mintha most ülnénk egy kávé mellett, és te azt kérdeznéd: „oké, de mit csináljak hétfőn?”

Ne a betűszót kövesd, hanem a felhasználói szituációt

Kérdezd meg magadtól:

Mit akar elérni a vevő 2 perc alatt?
Mit akar elérni az AI-ügynöke 20 másodperc alatt?

Példa: ha te időpontfoglalásból élsz, akkor az „AI-kompatibilitás” nem egy blogposzt. Hanem:

legyen valós idejű kapacitás,
legyen egyértelmű szolgáltatáslista és ár,
legyen foglalási szabály (lemondás, előleg, stb.).

A „szabványos weboldal” nem halt meg — csak új szerepe lett

Régen a weboldal sokszor a végállomás volt: odaterelted a forgalmat, és ott „történt a csoda”.

Most egyre gyakrabban a weboldal:

forrás (amit az AI idéz, összefoglal),
bizonyíték (hogy legit a céged, aktuálisak az infók),
interface (ahol ember befejezi, amit az AI elkezdett),
API-alap (amire az agentek támaszkodnak).

És itt jön egy kulcsszó, ami sokkal hasznosabb, mint az MCP-mánia: AEO (Answer Engine Optimization) — vagyis hogyan legyél jó válasz, nem csak jó találat. Ehhez jó kiinduló pont: Mi az az AEO?

A struktúrált adatok (schema) unalmasnak hangzanak, de brutálisan fontosak

Ha van egy dolog, amire azt mondom, hogy „nem szexi, de pénzt hoz”, akkor az a schema markup.

Analógia: a weboldalad szövege olyan, mint egy étlap. A schema markup meg olyan, mint amikor külön jelölöd, hogy mi a leves, mi a főétel, mennyi az ára, van-e allergén, meddig elérhető.

Az AI-nak ez kincs, mert nem kell találgatnia.

Ehhez itt egy érthető, gyakorlati anyag: Schema markup útmutató: miért nélkülözhetetlen az AI SEO-ban?

Ne lepődj meg: a Google (és minden más) folyamatosan változik

2026-ban a „kereső” inkább egy válasz-réteg, ami ráül a webre. A Google SGE-szerű felületek (és más generatív találati rendszerek) hol ezt, hol azt emelik ki. Emiatt nem az a kérdés, hogy „működik-e még a SEO”, hanem hogy:

mit tudsz mérni,
miből látszik, hogy idéznek-e,
hogyan reagálsz gyorsan.

Ha ezt napi/ heti rutin szintre akarod hozni: Hogyan kövesd nyomon a Google SGE változásait?

Összefoglaló: a nyerő stratégia nem az, hogy minden héten új címkét ragasztasz a projektre, hanem hogy rendbe rakod az adataidat, jelölöd őket gépnek is, és felkészülsz a „válasz-alapú” jelenlétre.

Megéri még szabványos weblapot készíteni, vagy inkább „csak AI” legyen?

Őszinte leszek: ha valaki azt mondja, hogy „weboldal már nem kell, elég egy AI-asszisztens”, az általában két dolgot felejt el:

A bizalom infrastruktúráját (jogi oldalak, referenciák, árak, folyamatok, cégadatok, bizonyítékok).
A kontrollt (mi az igazságforrás, mi az aktuális, mi a vállalás).

A weboldalad 2026-ban: a „single source of truth” esélye

Ha az AI innen tanul/innen idéz/innen dolgozik, akkor a weboldal nem díszlet, hanem alap rendszer.

A kérdés inkább az: mivel építsd meg, hogy gyors, bővíthető, és AI-barát legyen?

WordPress? Jó lehet, ha tartalom és marketing fókuszú vagy, gyorsan akarsz építkezni.
Next.js/React? Erős, ha termékélmény, skálázás, egyedi integrációk fontosak.

Erről üzleti szemmel itt írtunk normálisan, sallang nélkül: WordPress vagy Next.js (React) az AI korszakban? A webfejlesztés jövője üzleti szemmel

Mire figyelj, ha „MCP/WebMCP-kész” webet akarsz?

Nem kell mindent azonnal megugrani. De ezt a három dolgot tedd rendbe, mert ezek nélkül csak szenvedés lesz:

Adatminőség: termékek/szolgáltatások egységes nevekkel, árakkal, leírásokkal, állapotokkal.
Gépi olvashatóság: schema markup, tiszta URL-ek, követhető belső linkek, gyors oldal.
Műveleti pontok: ahol lehet, legyen rendezett foglalás/rendelés/kapcsolatfelvétel — ne „írj emailt és majd lesz valami”.

Összefoglaló: igen, megéri szabványos weboldalt készíteni. Csak ne úgy, mint 2018-ban: most a weboldal egyszerre tartalom, adatbázis, bizonyíték és integrációs alap.

Konklúzió

Az MCP és WebMCP körüli zajból az a lényeg, hogy az AI-ügynökök egyre több feladatot ténylegesen végre akarnak hajtani, nem csak válaszolni. Ehhez pedig rendezett, gépileg érthető web kell.

Következő lépés: nézd végig a weboldaladon a „kritikus igazságforrásokat” (árak, szolgáltatások, készlet, elérhetőség), tedd őket struktúráltabbá, és döntsd el, hol van értelme agent-kompatibilis műveleteket nyitni.

GYIK

Az MCP és a WebMCP ugyanaz?

Nem teljesen. Az MCP inkább egy általános „kapcsolódási keret” AI és rendszerek között. A WebMCP ennek a webes környezetben értelmezett, gyakorlati használata: amikor az AI webes erőforrásokon keresztül tájékozódik és/vagy műveleteket indít.

Ha nincs webshopom, akkor nekem ez irreleváns?

Nem. Szolgáltatóknál (időpont, ajánlatkérés, csomagok, jogosultságok) ugyanúgy előjön: az AI akkor tud segíteni, ha tiszta a kínálatod és egyértelmű, mit lehet „intézni”.

Mitől lesz „AI-barát” egy weboldal 2026-ban?

Leginkább attól, hogy rendezett a tartalom és az adat (pl. schema markup), gyors és jól bejárható az oldal, és vannak egyértelmű műveleti pontok (foglalás, rendelés, kapcsolat). Nem egy trükktől.

Elég, ha kiteszek egy chatbotot?

Chatbot jó lehet, de ha mögötte káosz van (árak, szolgáltatások, készlet, szabályok), akkor csak magabiztosan fog butaságot mondani. Előbb a „forrás” legyen rendben, utána jöhet a felület.

Mikor éri meg Next.js-re váltani WordPressről (vagy fordítva)?

Ha sok egyedi integrációt, termékélményt, sebességet és skálázást akarsz, a Next.js gyakran jobb. Ha tartalom- és kampányfókuszú a működésed, és gyorsan akarsz publikálni, a WordPress praktikus. A döntésnél az számít, mit kell a rendszernek „tudnia”, nem az, mi a trend.